Tamara eg�sz �jszaka le sem hunyta a szem�t. Olyan boldog volt, hogy att�l f�lt, hogy sz�treped a lelke. Vagy hogy kireppen az ablakon a k�nny�s�gt�l, amit �rzett. Hajnalban azt�n elnyomta az �lom, de akkor is a t�rt�ntek j�tsz�dtak le �jra a fej�ben. Len sem aludt, de eg�szen m�s okok miatt. Nyugtalanul r�tta a k�r�ket a szob�j�ban �s �sszer�ncolt homlokkal gondolkodott. -Ez nem mehet �gy tov�bb -jutott v�g�l d�nt�sre -�n nem cs�kolgatok l�nyokat! S�t, semmit sem csin�lok a l�nyokkal. Engem egyed�l a S�m�nviadal izgat, �s k�sz. �s k�l�nben is, Tamar�nak ott van a titokzatos Jess, majd � megcs�kolja!- �m erre a gondolatra r�mesen megfesz�ltek az izmai �s a has�ban k�l�n�s nyom�st �rzett. -�, a francba! -morogta f�lhangosan �s le�lt az �gya sz�l�re, �s megt�masztotta fej�t a kez�n. Bason tehetetlen�l figyelte, de nem nagyon akart k�zbeavatkozni. �m nem b�rta sok�ig n�zni gazd�ja szenved�s�t: -Seg�thetek valamiben Len mester? - k�rdezte m�ly hangj�n. Len fel sem emelte a fej�t. -Nem Bason, nem tudsz. -Ahogy gondolod mester -v�laszolta a szellem, hab�r gondolta, hogy a gazd�ja ezt fogja v�laszolni, j�l ismerte m�r makacs term�szet�t. Csak nehogy rossz d�nt�st hozzon - gondolta m�g.

Hajnalban Tam kor�n kipattant az �gyb�l, �s mosolyogva ny�jt�zott egyet a reggeli napf�nyben. -Csin�lok valami reggelit a t�bbieknek Valami k�l�nlegesen finomat. -gondolta, majd dudor�szva a f�rd�be indult. A konyh�ba �rve bekukkantott a h�t�be, el�vette a hozz�val�kat. Halkan dudor�szott. Tudta, hogy egy darabig b�k�sen dolgozhat, a t�bbiek m�g egy j�darabig nem kelnek fel. Egy nagy t�lba tette a hozz�val�kat, amikor valami k�l�n�set �rzett a h�t�n. Megfordult, �s l�tta, hogy Len figyeli az ajt�b�l. F�lmeztelen volt, mint edz�s ut�n �ltal�ban, k�cos haja a szem�be hullott. Megl�dult a l�ny sz�ve. Len eredetileg csak az�rt kelt ilyen kor�n, mert �gysem tudott aludni, �s mert fesz�lt izmainak sz�ks�ge volt az edz�sre. �pp v�gzett �s bej�tt egy kis friss�t��rt, amikor megl�tta a l�nyt, �s hallotta, hogy d�dol. �gy �rte a l�tv�ny, mint egy arculcsap�s. Olyan �des volt a kis feh�r ruh�j�ban, sebt�ben felt�z�tt hajjal a reggeli napf�nyben s�rg�l�dni �s d�dolni, hogy kisz�radt a sz�ja �s sz�ve �r�lt m�don kezdett dobogni. De h�t nem lenne Len, Len, ha nem tudott volna uralkodni mag�n. �gy mire Tamara kett�t pislantott, arc�n m�r nem volt nyoma semmilyen �rzelemnek.

-Szia- mondta a l�ny v�kony hangon, mire meg is haragudott mag�ra. Mi�rt mindig nyuszog�snak hangzik az �n hangom? -k�rdezte mag�t�l, majd megk�sz�r�lte a hangj�t, �s �gy folytatta -�pp reggelit k�sz�tek, k�rsz?

-Besz�ln�nk kell. - sz�lt Len, olyan hangon, amit�l megfagyott Tamara ereiben a v�r.

-Igen? - k�rdezte.

-Arr�l ami tegnap… -Len d�h�sen konstat�lta, hogy megbicsaklott a hangja - … ami tegnap t�rt�nt.

Hogy egy kis id�t nyerjen Len odas�t�lt a frig�hoz �s kivett egy �veg tejet. De r�j�tt, hogy rossz megold�s volt, mert �gy csak k�zelebb ker�lt a l�nyhoz. A szem�be n�zett, �s mag�ban ism�telgette: Joga van ahhoz, hogy tal�ljon egy m�sik sr�cot, �s ne r� pazarolja az energi�j�t. Nagy leveg�t vett �s kiny�gte: -Az csak v�letlen volt. Ne f�zz hozz�m nagy rem�nyeket, �s ne v�rj vir�gcsokrot meg szonetteket, meg ilyen h�lyes�geket. Engem csak �s kiz�r�lag a S�m�nbajnoks�g �rdekel, semmi m�s. Vagy senki m�s. 

Tamara kis h�j�n kiejtette kez�b�l a hozz�val�kat. De v�g�l csak �llt, �s n�zett meredten Lenre. Ha a fi� a szem�be n�z, l�tta volna darabokra hullani a sz�v�t �s lelk�t, de mivel kitart�an meredt az asztal sark�ra, elmulasztotta l�tni, hogy milyen f�jdalmat okozott a l�nynak, ezzel a n�h�ny sz�val. Mikor k�nosan hossz�ra ny�lt a csend (persze csak Len m�rt�k�ben) akkor r�n�zett. Tamara nem s�rt, de Len ilyen szomor� pillant�st, m�g �let�ben nem l�tott. Ett�l, mintha az � magabiztoss�ga is megrepedt volna, de pr�b�lta �sszeszedni mag�t, �s nagyot kortyolt az �vegb�l. M�r indult volna kifel�, amikor Tamara ut�na sz�lt: -El�ruln�d nekem, hogy hogyan lehet valakit v�letlen�l megcs�kolni? A hangja imm�r nem szomor�nak, ink�bb �rnyalatnyit d�h�snek t�nt. Lennek erre nem volt j�l �tgondolt, k�sz v�lasza. Tehetetlen�l h�trafordult csak. Tamara k�nnyed�n odal�pett hozz�, �s k�zelhajolt hozz�. Amikor Len reflexb�l �s tal�n valami m�sb�l h�trah�z�dott, megk�rdezte:

-Csak nem f�lsz?

�s amikor Len arc�n megr�ndult egy izom, tudta, hogy eltal�lta.

-Len Tao f�l egy l�nyt�l? Vagy csak alapvet�en az emberi �rz�sekt�l?

-Nem f�lek. - morogta Len �s h�tral�pett. Tamara ut�na.

-Nem azzal lenne baj, hogy f�lsz, mert az ember �gy fejl�dik, hogy lek�zdi a f�lelmeit. �n m�r csak tudom, az utols� �vben sorra gy�ztem le a f�lelmeimet, �s �gy lettem er�sebb �s hat�rozottabb. De sosem menek�ltem el! �rted Len Tao? - szegezte mutat�ujj�t Len mellkas�nak -Nem menek�lhetsz el a norm�lis �lett�l, mert az mindig r�d fog tal�lni �s h�vogatni fog, eg�szen addig, am�g vele nem m�sz, vagy meg nem buggyansz a sok visszafojtott �rz�sedt�l. �s lehet, hogy �n is csak egy leszek a sok visszafojtott �rz�sb�l, de ne felejtsd el a gumiszob�ban, hogy �n figyelmeztettelek!

Nyomat�kos�t�sk�nt m�g egyszer megb�kte Lent, majd kiker�lte �s felrohant a szob�j�ba. Ott nem b�rta tov�bb, kit�rt bel�le a s�r�s. Lent pedig Len csak �llt a tejes�veggel a kez�ben, �s n�zett maga el�.