L�tta, hogy hull�mzik a leveg�, �s �rezte, hogy itt valami vesz�ly k�sz�l. Szorosabban markolta guanda�j�t �s �vatosan l�pkedett a homokban. Basonnak sz�lni sem kellett, figyelme fesz�lt lett. �m hi�ba az �vatoskod�s, egyik pillanatr�l a m�sikra egy alak t�nt fel el�tte, �m a nap annyira a szem�be t�z�tt, hogy �szre sem vette, hogy ki az. M�r t�madott volna, amikor felismerte l�nyos alakj�t… ez Tamara volt. Len sz�ve �r�m�ben megl�dult, �s m�r indult volna fel�, de az �vek tapasztalata meg�ll�sra k�sztette.

-Hogy ker�lsz te ide? – k�rdezte a l�nyt�l.

Tamara elmosolyodott �s cs�bosan k�zelebb l�pett.

-Csak r�d v�rtam �des Len, te vagy az �n sz�vem h�se. J�jj �s ments meg, hisz �n csak t�ged szeretlek!

Len g�nyosan elmosolyodott. (�m mosolya m�g�tt n�mi ir�nia is volt, hiszen tudta, hogy Tamara sosem mondana ilyet, �s ez n�mi szomor�s�ggal �s d�hhel is elt�lt�tte.)

-Sz�val menjek oda? Azt akarod?

Tamara h�tradobta a haj�t �s cs�cs�r�tett.

-Igen sz�vem, gyere a karomba! –�s kit�rta kezeit.

Len horkantott egyet �s csak annyit sz�lt, hogy „Szuperrapid-t�mad�s” �s Bason m�r tudta is a dolg�t. Az �l-Tamara f�st�lve t�nt el, Len kiss� szomor�an n�zett ut�na, de tudta, hogy nem engedhet meg mag�nak ilyen gyenge �rzelmeket, ha az igazi Tamar�t biztons�gban akarja tudni.

-Csak tudn�m, hogy lehet alaki ilyen aljas, hogy �t elrabolja!- motyogta d�h�dten, de Bason is meghallotta.

-Okos ellens�ggel van dolgunk- mondta –Tudja, hogy � fontos neked.

 Len megtorpant, �s iszonyatos indulattal a hangj�ban halkan azt k�rdezte:

-Mit mondt�l?

Bason l�tta gazd�j�n, hogy m�g nem aj�nlatos neki ilyen c�lz�sokat tenni, �gy nem mondott semmit. –Majd r�j�n mag�t�l is. – gondolta, �s majdnem elmosolyodott, b�r tudta, hogy akkor az �let�vel j�tszik. (M�r ha egy szellem eset�ben lehet ilyet mondani.) Azt azonban l�tta, hogy Len n�mileg elgondolkodva hajtja le a fej�t, �s indul tov�bb.

�jabb alak t�nt fel szikr�zva; Len nagyb�tyja volt az. Ked�lyes hangon sz�lt Lenhez, m�gis mennyd�rg�tt:

-Len Tao, nemzets�g�nk gy�ngyszeme! Itt a lehet�s�g, hogy akkora hatalmat �s er�t nyerj, amir�l �lmodni sem mert�l. Csak gyere velem �s hagyd itt ezt a siv�r vid�ket �s m�g Yoh Asakur�t is k�pes leszel legy�zni!

Len �k�lbe szor�totta a kez�t. Egy pillanatra, de csak egy pillanatra, megingott. Mennyivel egyszer�bb lenne itt hagyni ezt a vid�ket, �s hatalmas er�t szerezni! M�g Yoht is legy�zhetn�. Elfelejthetn� Tamar�t. Tamar�t…?

-Nem akarom! – mondta ki gondolatait. S egyre magabiztosabb l�v�n el�h�zta a guanda�j�t, �s egy suhint�ssal kett�v�gta �l-nagyb�tyj�t. Bosszankodva haladt tov�bb, amikor mindenfel�l alakok vett�k k�r�l; m�r t�mad�sra lend�tette karj�t, amikor megl�tta, hogy csak csapat�nak t�bbi tagja azok.

-Ti meg merre j�rtatok? –ki�ltott r�juk d�h�sen.

A fi� el�g ny�zottnak l�tszottak, csak Yoh v�laszolt:

-V�gig itt voltunk, csak valami er�vel elv�gtak minket egym�st�l. –�s lezuttyant a homokba a t�bbiek mell�. Az �l-Anna j�rt a fej�ben, aki megjelent el�tte.

-Gondolhattam volna. –morogta Len, majd megpillantott egy hossz� k�k hajzuhatagot Joc� mellett.

-Te meg mit keresel itt?- ki�ltott Pilic�ra, merthogy � volt az.

Pilica el�sz�r �sszerezzent, de azt�n kih�zta mag�t �s kiss� remeg� hangon v�laszolt:

-Tamara az �n bar�tom is, �s szeretn�k seg�teni neki. Elsz�ktem Ann�t�l, �s ut�natok j�ttem.

Ekkor egy szigor� hang hallatszott a h�ta m�g�tt:

-Dehogy sz�kt�l!

A t�rsas�g odakapta a fej�t, �s Ann�t pillantott�k meg. Mind elt�tott�k a sz�jukat, csak Yoh pirult el… az az �l-Anna! – gondolta –Eg�szen fura gondolatokat t�masztott bennem.

-Mostm�r el�g legyen! Nem kir�ndulni megy�nk, hanem vesz�lyes harcba, nincs sz�ks�g�nk visszah�z� er�kre.

Szeg�ny Pilica majdnem s�rva fakadt, de Joc� a v�ll�ra tette a kez�t �s el�l�pett:

-Nem mondd ezt! � csak j�t akart.

-De att�l m�g…

-Csend legyen! –sz�lt halkan Anna, m�gis mind abbahagyt�k a besz�det – Gondoljatok csak Tamar�ra, lehet ebben a percben is k�nozz�k, am�g ti itt veszekedtek.

Lennek a tork�ra fagyott a sz�, �s kerekre t�gult szeme a d�bbenett�l… hogy lehetett ekkora bolond! �k�lbe szor�totta a kez�t �s nem sz�lt t�bbet.

Tov�bb indultak csendbe burkol�zva. P�r �r�val k�s�bb Lyserg megtorpant:

-Valami megv�ltozott.- suttogta.

A t�bbiek is �rezt�k, valahogy idegesebbek lettek.

-M�g a sz�r is fel�ll a h�tamon. –suttogta Joc�. Pilica a kez�be cs�sztatta a kez�t, �s megszor�totta. B�ztat�an egym�sra mosolyogtak. Magukban sem voltak biztosak, de egym�st b�tor�tott�k.

A k�vetkez� pillanatban mennyd�rg� hang hallatszott:

-Bolondok vagytok, hogy elj�ttetek! L�ss�tok h�t hatalmam!

�s remegni kezdett a f�ld, hatalmas falak emelkedtek ki a homoktengerb�l, amik egy �ri�si palota k�rvonalait adt�k ki.

A hang folytatta:

-L�pjetek be �s tal�lkozzatok a hal�lotokkal! –�s kit�rult a hatalmas vaskapu.

Egy darabig csak d�bbenten n�zt�k a pillanatok alatt felt�nt palot�t, majd Yoh sz�lalt meg vigyorogva:

-Ilyen invit�l�snak nem lehet ellen�llni, ugye sr�cok?! – �s elindult befel�. Lassan elnyelte a s�t�ts�g.