Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
 
 
 
 

Boldog szülinapot kívánunk Pilicának, aki 1987. február 9.-én született, vagyis az bak jegyében és Marionnak, aki 1987. február 28-án tehát a halak jegyében (Többiek szülinapja a Happy Birthday modulban található)

 
 
 
A világtörténelem legnehezebb kérdése (legalábbis számomra) :
Melyik párosítást szereted a legjobban?

Yoh x Anna
Zeke x Anna
Anna vki mással (vendégkönyvbe)
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Fanfic by Sun 6-10 fejezet
Fanfic by Sun 6-10 fejezet : Sun fanfic folytatása

Sun fanfic folytatása

Sun  2006.09.04. 19:59

A következő epizódok...

6. fejezet: Könnyített edzés Reggel nyűgösen ébredtem. Már senki nem volt mellettem, így gyanítottam, hogy Len a többiekkel reggelizik kint. Sietve felöltöztem (ami nem is volt olyan gyors a sérülés miatt), és kimentem az ebdlőbe. Viszonylag gyorsan kitaláltam (csak tíz percet botorkáltam...). - Nem kéne még ágyban lenned?- kérdezte Anna egy csöpp szemrehányással a hangjában. - Jól vagyok.- válaszoltam nyugodtan. - Remek. Akkor reggeli után hozzá is kezdhetsz a könnyített edzéshez.- Anna. - Igazi kínzógép vagy, Anna.- Trey. - Úgy látom, szeretnél plussz tíz kört futni. Hát a kedvedre teszek. - Ezt Pilika nem engedné!- kiáltott mérgesen Trey. - Ugyanmár, Pilika rég beleegyezett ebbe! Nem tudtam, hogy ki az a Pilika, de most mindennél jobban lefoglalt az, hogy levadásszam a szekrény tetejéről a gabonapelyhet. Mikor ezzel megvoltam,akkor én is nekiálltam a reggelinek. Közben Annát faggattam a könnyített edzés elemeiről, aki készségesen válaszolt: - Reggeli után tíz kilométer futás, ebéd után te mosogatsz, délután elmész bevásárolni holnapra, és este majd a szokásos nyújtás tripla adagban. Van kérdésed?- kérdezte Anna hidegen és ellentmondást nem tűrő hangon, mikor látta, hogy az állam a földet súrolja. - Nincs.- válszoltam megrökönyödve. * - Már csak egy kilométer!- mondtam magamnak és Minának biztatóan. Ebéd elött egy félórával végeztem. Így megint beköltöztem a fürdőbe. Mire lefürödve kiértem, már mindenki visszaért az edzésből. Rio éppen terített. - Ne segítsek? - Nem kell, köszönöm kisasszony. Már épp végeztem.- válaszolta mosolyogva. - Éppen ideje volt. Éhen halok.- Trey. - Milyen meglepő.- Lenny. Már a főfogásnál jártunk, de Len és Trey még mindig veszekedtek. - Fiúk, hagyjátok már abba!- kiáltott rájuk Yoh, akit szemmel láthatólag idegesítettek. * - Te jó ég , hogy lehet ilyen malac módon enni?!- panaszkodtam Minának. - Ne csodálkozz, az Trey tányérja volt. Már félórája áztattam magam a mosogatóban, mire végre végeztem. - Tessék itt a lista és a pénz.- jelent meg mögöttem Anna. - Köszi!- válaszoltam szemtelen hangstílusban, de Anna most elengedte a füle mellett. A boltig való séta nem volt egy rövid út, fogalmam se volt, hogy hogyan fogom majd visszafelé cipelni a nehéz szatyrokat. A boltban szélsebesen dobáltam a kosárba a cuccokat, hogy minnél előbb végezzek, mert már így is fáradt voltam. De aztán eszembe jutott az idáig mindig örömmel eltöltő nyújtás-lazítás, és fájdalmasan felsóhajtottam. Ráadásul az oldalamon lévő seb még mindig rettenetesen sajgott, egyszóval baromira nem voltam még rendben, bár megpróbáltam mindenkinek bemesélni az ellenkezőjét. A pénztárnál fizettem, és lassan elkezdtem hazafelé indulni. Ahogy sejtettem, a csomagok nehezek voltak, gyakran meg kellett állnom ( a seb miatt is). De végül hazaértem. Ott egy nemvárt ,,kedves" fogadtatásban részesültem: - Késtél. Elárulnád, hogy hol a fenében voltál?! Már sötét van.- mondta Anna, miközben mindenki minket nézett. Én erre csak összehúztam a szemöldökömet és lazán a kezébe raktam a szatyrokat. Ennek következtében a lány majdnem orra bukott. Majd lazán sarkon fordultam és elsiettem a szobám irányába. Mikor beértem, akkor elővadásztam egy tiszta melegítőt és visszamentem a nappaliba. A többiek ugyanúgy ültek ott, mint legutóbb, Anna a sorozatok ismétléseit nézte. Mérgesen bemelegítettem, majd megint lementem spárgába. - Még mindig rejtély elöttem, hogy hogyan csinálja!!!- Rio. - Hajlékony vagyok.- mondtam nemes egyszerűséggel. - Azt mi is látjuk, de szerintem Riot a technikád érdekli.- Len bosszúsan. - Lassan megyek le spárgába, a belső combizmaim feszülnek ilyenkor. Ha már nagyon fáj, akkor nem szabad tovább erőltetni. - Aha. Majd jött sorba a többi gyakorlat is. Az első szaltómat nem tudtam megcsinálni, erőtlenül estem le, úgy fájt az oldalam. Felszisszenve felálltam, mire Faust azonnal ottermett. - Felszakadt az oldaladon lévő seb, újból be kell kötözni.- majd elsietett kötszerért. Mikor visszetért, akkor újból a pólóm felhúzására került a sor. A fiúk kiváncsian figyeltek. Egy örökkévalóságnak tűnt, mire végzett a temetőmágus. Azt hittem, hogy ott süllyedek el. A gyakorlatokat még kétszer megcsináltam, de a szaltókat inkább mellőztem. Majd végül fáradtan elbotorkáltam a szobám felé. Éppen öltöztem, amikor kopogtak kintről. Gyorsan felkaptam egy köntöst. - Gyere be.- ezzel benyitott Len. Amint észrevette, hogy csak egy köntösben vagyok, elvörösödött. - Bocsi, csak Anna egy gyógyteát küldött neked.- hebegte a sámán. Azzal a kezembe nyomott egy csészét. - Ülj le!- mosolyogtam rá, majd és is leültem mellé. - Ja amúgy vacsi! - Ó, köszi, hogy szóltál! Megvársz?- kérdeztem az éppen indulni készülő fiútól. Ő csak bólintott egyet, majd egy perc után együtt léptünk be a fényes ebédlőbe. * Vacsora közben Anna figyelmet kért. - Khm, tudjátok holnap érkeznek a többiek.- szavait döbbent csend fogadta. - Kik?- kérdeztem. - Nem ismered őket. Amúgy meg Tamara, Morty és Pilika (Trey kiköpte az innivalóját). A többiek egy emberként sóhajtottak fel. - Nahát, ez igazán érdekes.- mondta gúnyosan Len, majd elkezdte inni a lehűtött tejet. - Ja tényleg, Len, rólad jut eszembe, hogy holnap Jun is idejön.- mondta Anna. Lent ez a tény annyira sokkolta, hogy azonnal félrenyelt. De a ,,hős" Trey gyorsan kapcsolt, és sebesen hátbaverte Lennyt, aki az ütés következtében majdnem belefejelt a tányérjába. Így csak bosszusan nézett a hósámánra, mivel még mindig köpni- nyelni nem tudott. - És holnap kora reggel kel mindenki, hogy kitakarítsatok.- mindenki felmordult, de Anna folytatta.- De délután az edzés elmarad.- mind hálásan néztünk a médiumra. - Akkor most gondolom alvás.- Yoh. - Ha akarsz elmehetsz aludni, én biztos, hogy megnézem azt a filmet, amelyiknek az a címe, hogy ,,Szerelmes lányok az Atlanti- óceánnál".- Anna. Mind befészkeltük magunkat a nappaliba. Anna letelepedett a TV elé, Yoh és Faust az egyik ellenfélről tárgyaltak, Trey és Len kártyáztak, Rio és én pedig a legújabb szupermodell, Tyra viselt dolgait beszéltük ki. Tizenegy felé ,Anna helyett a fáradság prancsolt minket az ágyba. Csak bedőltem az ágyba és hagytam, hogy a Mina szárnyai által kavart szellő mély álomba ringasson. 7. fejezet: A vendégek - Jó reggelt!- rontott be a szobába Yoh és Trey.- Hahó ébredj már fel! Én csak mocorogtam, meg mondtam, hogy nem akarok felkelni. - Jajj, ne légy már ilyen!- mondta Trey, majd elkezdett püfölni egy párnával.- Vagy azt akarod, hogy Anna keltsen? - Nem dehogyis!- mondtam, majd én is hozzávágtam egy párnát Treyhez. Na ebből hatalmas párnacsata lett, egy párna még szét is szakadt. Éppen én voltam felül, a két fiú meg alul, amikor berontott Anna: - Ti meg mit csináltok itt?! - Hoppá!- mondtuk hárman egyszerre. - Na gyerünk takarítani, de elötte engedélyezek egy tíz perces reggelit.- mondta a szőrösszívű. A többiek már reggeliztek. - Miért vagytok ti tollasak?- kérdezte meglepetten Rio. - Csak felkeltettek.- vontam meg mosolyogva a vállam. Gyorsan elfogyasztottuk a tojásrántottát, amit Rio- főszakács készített. Majd jött a takarítás. Én például a nappalit kaptam a saját szobámon kívül. De Trey járt a legrosszabbul, mert ő a WC-t kapta, mondván, hogy az szinte már a saját szobája. Délre már mindenki végzett, az egész lakás csillogott. - Szerencsétek van, hogy ma a kedvenc sorozatomból dupla részt adtak le!- mondta Anna, miközben kirakatta Rioval a sütiket. A sámán ma nem takarított, hanem egész délelött a konyhában sürgött- forgott. Végre elmehettünk zuhanyozni. Én persze a fiúkkal rögtön vitába szálltam: - Majd én kezdem a zuhanyzást.- mondtam nekik előzékenyen. - Szó sem lehet róla.- Rio. - De most én vagyok az egyedüli lány és én gyorsan végzek. - Olyan gyorsan, mint ahogy az ezelötti napokban?- kérdezte Len. És így vitáztunk egy szál törölközőkben. - Már így is sok idő telt el a veszekedéssel, szóval, ha benne vagy Sun, akkor fürödhetnénk közösen.- mondta Yoh, mire az összes fiúnak felcsillant a szeme. Én csak meglepetten bámultam rá, majd elöntött a düh, és legszivesebben lemostam volna a képéről azt az idióta vigyort. - Ne is álmodjatok róla!- feleltem bosszúsan. - Haver, legalább az utolsó perceket hadd élvezzük ki, mielőtt beözönlik ide a nőinvázió!- sopánkodott Trey. Én csak lazán besétáltam a fürdőbe és megfordultam: - Hát milyen úriemberek vagytok?! Nem ismeritek a ,,lányoké az elsőbbség" kifejezést?!- mosolyogtam bele a döbbent arcokba. Majd lazán becsaptam a fiúk orra elött az ajtót. Ledobtam a törölközőt és beszálltam a medencébe. Majd megjelent az arcomon az a fölényes gonosz vigyor, amit az elöbb egy bájos mosoly mögé rejtettem. * Mire kijöttem a fürdőből, már senki sem volt az ajtó elött. Gyorsan elindultam a szobám felé. A folyosón végighaladva elmentem Len szobája elött, ahonnan hangfoszlányok ütötték meg a fülemet. Valószínüleg ideiglenesen ide költöztek be a fiúk, mert megunták az ajtó elötti várakozást. Kopogtam a faajtón. - Gyere be!- válaszolta morcosan Lenny, bentről. Így kinyitottam az ajtót, de nem léptem be, hanem csak lazán nekidőltem az ajtófélfának. - Mehettek fürdeni.- közöltem kedvesen. Majd vizesen (megmostam a hajamat) és egy kis törölközővel körbetekerve indultam volna kifelé, de egy hang megállított: - Legközelebb majd ne vágd be az orrunk elött az ajtót!- Lenny Hirtelen megint megjelent az arcomon az a fölényes gonosz vigyor, de pár másodperc múlva átváltottam egy angyali bájos arcra: - Majd legközelebb szólók az ilyen akciók elött. Így jó lesz?- majd meg sem vártam a választ, hanem a saját szobám felé vettem az irányt. De a szemem sarkából még láttam a teljesen döbbent arcokat. A szobámba érve megrohamoztam a szekrényemet, és kiválasztottam egy világoszöld ujjatlan felsőt, fehér feliratokkal és egy farmert, majd kimentem segíteni Annának. * - Csinos vagy.- közölte Anna. - Köszi! Mikor érkeznek meg a vendégek?- kérdeztem tőle, miközben a poharakat vittem ki az ebédlőasztalhoz. - Olyan tíz- húsz perc múlva. Ebben a percben hangosan kicsapódott a fürdő ajtaja, és az összes fiú elment felöltözni a saját szobájába. Ők, ellenben velem, gyorsan végeztek az öltözéssel. Mire kiértek, megszólalt az ajtócsengő. Anna egy hurrikánt megszégyenítő sebességgel termett az ajtónál, és feltépte azt. - Sziasztok!- köszönt hangosan, majd beömlött az invázió. - Nektek is bemutatom Sunt, gyerekkori barátnőmet, aki csatlakozott a mi kis bandánkhoz!- mutatott be Anna nekik is. De ők nem ültek olyan kukán, mint a fiúk, hanem egymás szavába vágva kezdtek el beszélni hozzám. Mire minden kérdésre illedelmesen válaszoltam, végre észrevették az ajtóban álldogáló fiúkat. - Jajj, Trey úgy örülök neked, már hiányoztál!- vetette a hósámán nyakába magát egy kékhajú lány. Feltehetően a testvére volt. - Szia Len! Annyira boldog vagyok, hogy láthatlak!- ölelte át egy zöldhajú, magas lány a fiút, akinek vészesen fogyott a levegője. - Én is örülök Jun, csak engedj már el!- kiabálta Len, akiről köztudott volt, hogy utálja az eféle hirtelen érzelemkitöréseket. Ez a jelenet mindenkit megnevetetett. Aztán a zöldhajú, a kékhajú és egy rózsaszín hajú lány odalépett Annához és barátságosan üdvözölték egymást. - Á, helló Yoh!- köszönt kedvesen a fiúnak egy pici emberke. - Szia Morty!- köszönt vissza az Asakura. Aztán Anna mindenkit beterelt a nappaliba, és felszolgáltatta a teát és a sütiket. Az egész délutánt végigbeszélgettük, és végre megismertem mindenkit. Este hatkor Rio üvöltött ki a konyhából: - Vacsora!- erre a díszes társaság kiviharzott a konyhába. Tíz perc után már csak az evőeszközök csörömpölését, és a halk beszélgetést lehetett hallani. Én a mellettem ülő Junnal beszélgettem. Már nagyon belemerültünk a témába, amikor a távolban ismét megszólalt a telefonom. - Ne haragudj, mindjárt jövök.- mondtam neki, majd elsiettem a szobám irányába. A szobában felkaptam a mobilt, és visszarohantam vele az ebédlőbe. - Szia!- szóltam bele. - Szia kicsim!- köszönt a nagyi hangosan.- Mi van veled? - Nincs semmi. - Azért valami csak történt, nem?! - De. Hát edzegetünk meg ilyesmi. - Aha. És nincs semmi bajod? - Nem nincs. Teljesen jól vagyok. - Jó akkor edzzél rendesen.- mondta, majd hallottam valami távoli zajt. - Van ott valaki?- kérdeztem. - Igen itt vannak Rose nénédék. Erre a mondatra kirázott a hideg. - Mond, hogy csak viccelsz! - Nem viccelek!- mondta kedvesen. - És ugye nincs ott Ken?!- kérdeztem dühösen, de már előre féltem a választól. - De itt van, drágám. Ken az unokatestvérem. Nyolcéves létére elég jól fel tudta törni a zárakat, és hihetetlenül idegesítő volt. Majd meghallottam a hangját a távolból. - Toyama néni, Toyama néni! Képzeld megtaláltam Sun naplóját! - Micsoda?! Mond meg neki azonnal, hogy tegye vissza a helyére!- mondtam a nagyinak. - Ööö... - Vagy tudod mit?! Inkább add oda neki a telefont. - Szia Sun!- mondta boldogan, és elképzeltem a diadalittas fejét. - Mond csak Ken, megkérhetlek egy szivességre? - Attól függ mire. - Visszatennéd a naplómat a helyére? - Nem, már a felét elolvastam.- na erre begurultam. - TE KIS GÖRÉNY, HA NEM TESZED VISSZA A NAPLÓMAT A HELYÉRE, AKKOR NAGYON MEGBÁNOD!!!!- fújtattam dühösen. - Hát azt lesheted...- folytatta szemtelenül. - Visszaadnád a nagyit? - Igen, tessék!- szólt bele ismét az nagyi. - Elküldenéd a naplómat postán? - Rendben, és küldök mellé pár apróságot is. - Oké. - Ja, itt van Hay Lin és szeretne veled beszélni. - Szia!- köszönt a barátnőm.- Sajnállak az uncsitesód miatt. - Ne aggódj, ha találkozom vele, akkor bizti, hogy kitekerem a nyakát. - Ja csak azért vagyok nálatok, mert még réggebben itt hagytam a kottafüzetemet és most kell. Gyakorlok. - Most kezdődik a gitárverseny? - Igen. - Akkor sok szerencsét! - Köszi! Ja amúgy még nem is meséltem, hogy mi volt a ,,Most mutasd meg!"- en!- mondta. - Tényleg lemaradtam az idei parádéról. - Hát mindenki hiányolt!- folytatta. - Engem?! De miért?- kérdeztem meglepődve. - Hát a tavalyi számod miatt. Óriási volt! - Ja a trapézos mutatványom. Emlékszem.- mondtam átszellemülten. - Igen. És főleg a tripla szaltód! Legendás volt!- mondta. - Igen- igen. A tripla szaltóm! Az egészet a kedvenc számomra adtam elő ( Christina Aguelira- Fighter )! - Bámulatos volt!- áradozott. - Ahoz képest, hogy egy éve volt, még mindig emlékszem a koreográfiára! - Na most le kell tennem, amúgy Tom írt neked e-mailt. Szia! - Szia!- majd én is leraktam. Az asztalnál Anna kérdezősködött: - Ki miatt húztad fel magad? - Á, semmi csak az uncsitesóm elolvasta a naplóm.- válaszoltam mostmár valamivel nyugodtabban. - Szóval nincs olyan gáz! Fölöslegesen gurultál be.- mondta nyugodtan Len. Ismét fellángolt bennem a düh. - Amikor az előző naplómat olvasta, abból hatalmas égés lett. - Miért mi történt?- Yoh. - Lefénymásolta a legcikisebb oldalakat és kiragasztotta a suli folyosóira. Ja és nem feledkezett meg egy nagyon cikis képről sem. - Mi volt a képen?- kérdezte Yoh. - Én fehérneműben. - Haver, nincs belőle még egy példány?- kérdezte felvillanyozódva Trey, mire Pilika erőteljesen hátulról fejbevágta. - Na jó, mindenki elmegy aludni! És holnap edzés mindenkinek, nincs könnyített nap senkinek (itt rám nézett) ! Ja és Sun, holnap délután szeretném látni a trapézos mutatványodat.- Anna. - Miért? - Mert ez a tudásod lehet, hogy a segítségünkre lesz. És amúgyis kiváncsi vagyok rá, és az edzések után mindenki megnézi velem együtt. - Rendben.- mondtam lesújtva és elindultam a szobám irányába. Gyorsan átöltöztem, majd még sokáig gondolkoztam az ágyban, mire el tudtam aludni. Valamiért mindig Len arca jelent meg elöttem, amikor lehunytam a szememet. Az ő arcával aludtam el. 8. fejezet: A bemutató Reggek kipihenten ébredtem. Tíz perc alatt elkészültem (hihetetlen), és kiviharoztam a konyhába. - Remélem a futást is ilyen jól birod majd!- közölte Anna, de az én arcomról nem fagyott le a mosoly. Hamarosan kiszállingóztak a többiek is. Mindenki leült reggelizni. - Szóval, húsz kilométer futás, egyéni harcok szellemek nélkül. Jun, remélem jól főzől, mert ma te készítesz ebédet. Délután pedig a bemutatód, Sun. A vacsora, hmm, legyen Tamaráé. Indulás! - Remélem nem futsz lassan.- szegezte nekem Len. - Birom a tempót.- válaszoltam kimérten és nyugodtan. Felkaptam az edzőcipőmet és elindultunk. * Mi futottunk elöl Lennel, utánunk a többiek. Nehezen futottunk, a végén már alig kaptunk levegőt. De végigfutottuk. Nehezen. * - Itt vagyunk.- mutatott a csarnokra Anna.- Bementünk és kezdheted is. - Elöbb be kell melegítenem. - Tíz percet kapsz. Gyorsan nyújtottam, majd felmentem a trapézra és fejjel lefelé lógtam. Utána betettem a Cd-t és ugrásra készen álltam. Tudtam, hogy meg tudom csinálni, és nem is féltem, mert volt alattam trambulin. Ezzel a gondolattal másztam föl a létrán. Végre ott voltam a trapézon. Elkezdtem lengeni rajta. Egyre gyorsabban és gyorsabban. - Ha csak lengeni fog, akkor gyorsan megunjuk majd.- mondta epésen Len. Ezt fent is hallottam és kicsit rosszulesett. Végre megkezdődött az ének, és egy szaltóval ugrottam tovább a következő kötélre, és ott magabiztosan kézenállásba lendültem. Megvártam, amíg átlendülök a túloldalra, majd átfurdultam és ugrottam a következő kötélre. Így végigcsináltam egy sorozatot, majd egy hátraszaltóval elkaptam a középső kötelet. Ott sok gyakorlatot végigcsináltam, a levegőben spárgáztam fejjel lefelé, stb. - Nahát...- mondta Rio. - Mintha szárnyai lennének.- gondolta magában Len. Tudtam, hogy most jön a szám lassú része, és a megfelelő időben feldobtam magam, és pont az éppen odalendülő kötélre egy lábbal érkeztem, míg a másikat kecsesen felhúztam. Ekkor kezdődött el a lassú része a számnak. Így lengtem ott, amíg be nem fejeződött ez a rész. Élveztem, ahogy az általam kavart szellő bele- belekap a hajamba. És élveztem a többiek csodáló tekintetét. Tudtam, hogy most jön a legnehezebb rész: a tripla szaltó. Itt emeli ki a hangját az énekesnő. Ekkor megtörtént... Elrugaszkodtam és háromszor átfordultam a levegőben kecsesen, majd elkaptam a következő éppen lendülő kötelet. Anna izgalmában még fel is állt. Átfordultam, így ismét a kötélen álltam. Majd levetettem magam a mélybe. Len már ugrásra készen állt, hogy elkapja a lányt, de aztán rájött, hogy direkt ugrott le a kötélről. Így aztán visszaült. Éreztem, ahogy egyre jobban felgyorsulok, és egy átfordulás után, a trambulinról visszafelé ugrottam. Egy duplaszaltó után ismét elkaptam a következő kötelet és feltornáztam magam rá. Ezután megint egy duplaszaltót ugrottam és most a lábamat beakasztottam a lendülő kötélbe, de csak a szerencsén múlt, hogy le nem esetem, mert megcsúsztam. Majd feldobtam magam és egy átfordulás után fél lábbal pont a kötélre érkeztem és megálltam rajta. A jobb lábamat kecsesen hátrahúztam és megfogtam a fejem fölött. A szám végéig pedig így lengtem. A trambulinról lesétálva odamentem a többiek elé. Mindenki tátott szájjal bámult rám. - Na mi van?! Megnémultatok?- kérdeztem csipkelődve. Mindenki ismét egyszerre elkezdett beszélni, megint egyvalaki kivételével. Len némán állt oldalt és szemöldökráncolva mélyedt a gondolataiba. - Na ezt majd vacsora közben megbeszéljük.- mondta Anna, akitől úgyse várna többet az ember.- De elötte tíz kilométer futás. Gyerünk! Így kénytelen- kelletlen elindultunk a csarnoktól. Vacsira pont beestünk. - Gyerünk fürdeni, utána vacsi!- utasított Ms. Szigor. Kihasználtam a helyzetet, hogy a fiúk nem figyelnek, és beosontam a fürdőbe. Már tíz perce fürödtem, amikor hallottam, ahogy nyílik az ajtó. Azt hittem, hogy a többi csaj jött fürdeni, így nem is néztem ki a kabinból. Aztán meghallottam egy fiúhangot: - Haver, lehet, hogy nem kellett volna bejönnünk?- Trey. Mostmár kinéztem a zuhanyzóból: - Ti mit kerestek itt?! - Fürdünk.- válaszolta nyugodtan Len ( bár elvörösödött ). Az összes fiú itt volt, mert ugyebár mindegyik edzett velem együtt. - És nem hallottátok, hogy van bent valaki?- kérdeztem élesen. - De.- jött a rövid válasz ismét Lentől. - És akkor miért jöttetek be? - Mert szeretnénk fürdeni.- Len még mindig nyugodtan ( és vörösen ), én pedig egyre dühösebben lettem. - Len szerintem menjünk ki, nem látszik valami nyugodtnak...- mondta Morty. - Multkor is te kezdted, így természetesnek vesszük, hogy most fürdünk. És ha valami nem tetszik, akkor gyere ide és beszéljük meg.- mondta pimaszul a Tao, teljesen kihasználva a helyzetet, hogy a törölköző a fürdő másik végén van. Teljesen vörös lettem. - Lehet, hogy neked nem tűnik fel, de én meztelen vagyok. - Haver, ezt a szerencsét...- Trey. - Még egy ilyen és nagyon megbánod.- én. - Nem hinném, hogy most valamit is tudnál tenni. - Ki szeretnék menni. Forduljatok el. - Miért?- Rio. - Mert a törölközőm a fürdő másik végén van. A fiúk csak álltak tovább. - SÜKETEK VAGYTOK?! Azonnal forduljatok el, vagy különben... - Nyugodj már le!- Yoh, nyugodtan. - Már, hogy nyugodnék le?! Itt állok meztelenül, ti meg olyan nyugodtak vagytok! - És? Nincs semmi probléma. Egyszer bizti látna valamelyikünk meztelenül. Nyugodj le.- Yoh még mindig halál nyugodtan. - Eskü, hogy egyszer letörlöm azt az idóta vigyort a képedről! És, most forduljatok el, vagy nagyon megbánjátok!!! - Miért mi lesz?- fonta keresztbe a karjait Lenny. - Na jó, ebből elég. Én figyelmeztettelek titeket.- majd hátranyúltam a zuhanyrózsáért és kihúztam, amennyire csak lehetett. Majd megengettem a leghidegebb vizet és teljes fokozatra kapcsoltam rajta. Lelocsoltam a fiúkat, akik elkezdtek kiabálni: - Ne már, hagyd abba!!!- egyszerre, de én csak nevettem, majd elzártam a vizet. - Szeretnétek még?! Na forduljatok el.- most engedelmeskedtek. - Ezt most miért kaptuk?- Rio. - Mostmár kvittek vagyunk. Ti láttatok meztelenül, én meg lelocsoltalak titeket. - Nem is láttunk meztelenül.- mondta Len olyan morcosan- vörösen, miközben elfordította a fejét. Gyorsan odarohantam a szárítóhoz, és lekaptam a törcsit, utánna kifutottam a fürdőből és gondolatban elátkoztam az összes fiút. * - Tamara ne menj el szakácsnak.- piszkálta Anna. - Nekem ízlik.- kelt a lány védelmére Jun. - Ja fiúk, mi volt az a nagy hiszti a fürdőben?- kérdezte Anna, mire az összes fiú rámnézett. Én pipacsvörös lettem, és eltelt két perc, mire meg tudtam szólalni: - Igazán semmi.- mondtam vörösen, aztán megláttam, hogy Trey pimasz arccal épp mondani készül valamit, ezért küldtem felé egy ,,megöllekhabármitmondaszteszemét" grimaszt. - Akkor jó. - Ne haragudjatok, de nekünk mennünk kell Treyjel.- mondta Rio. - Hová-hová?- kérdezte femöldökfelúzva Anna. - Csak van egy kis elintéznivalónk Rioval.- mondta Trey, miközben a kezét megnyugtatóan Pilika vállára rakta és belenézett a lány aggodalamtól terhes arcába. - Akkor jó. Mi a többiekkel még befejeztük a vacsorát, és én ismét Junnal beszélgettem egy TV sorozatról, amelybe később Anna is bekapcsolódott. Hamarosan hangos robajrt hallottunk a folyosók felől. - Csak ennyit tudsz, Rio?!- Trey. - Semmi vagy hozzám képest, kis barátom.- Rio. - Á, csak szórakoznak.- monda vihogva Yoh. - De már megint?- nézett az ég felé Pilika. Még legalább tíz- tizenöt percet beszélgettünk vacsi után. Utána Mortyhoz fordultam: - Morty, van a laptopodon internet? - Persze!- válaszolta mosolyogva. - Nem használhatnám egy fél órára? Meg kéne néznem pár e- mail-t. Ő csak mosolyogva bólintott és a kezembe nyomta a gépet. Összesen tíz mailem jött. Négy Tomé, kettő valami hirdetés, a maradékot pedig Hay Lin küldte. Elolvastam őket, válaszoltam is párra. Majd megbeszéltem Mortyval, hogy péntekenként használhatom a laptopot. - Jó éjt, megyek aludni.- mondtam a többieknek. Fáradtan botorkáltam a szobám felé. Benyitottam és a meglepetéstől felsikítottam. A szoba enyhén romokban. A ruháim a földön, az ágy pedig kettétört. Még bemenni se lehetett. A többiek már akkorra ideértek. Lenny már a guandaot előkészítve akart támadni, biztos azt hitte, hogy van bent valaki. Aztán végül Anna szólalt meg: - Mi történt itt?- kérdezte szigorúan. Rio és Trey mentegetőzve, izadtan és vörösen hátráltak. - Ööö...a mi hibánk. Túlsagosan elkapott minket a hév...izé...bocsi...- de én már ugrásra készen álltam és ha nincs Anna aki visszafog, akkor tuti, hogy rájukvetem magamat. - És akkor hol alszom?- kérdezetm kétségbeesetten. - Lennél.- zárta le a témát Anna.- Reggel pedig az első dolgotok lesz rendet rakni itt, és edzés után lesz még plusz büntetőmunkátok.- ezt a két jómadárhoz intézte. - De miért pont Lennél?!- kérdeztem élesen, mert még élénken élt bennem a fiú pimaszsága. - Csak. Mert őt láttam meg először. És most mindenki indítson aludni!!!!- adta ki a parancsot. * Már sötét volt a szobában, de én még mindig nem tudtam aludni. Egy kérdést mindenképpen fel szerettem volna rakni Lennynek: - Tényleg láttatok meztelenül? - Nem telejesen, mert magad elé húztad a tusolófüggönyt. De az áttetsző volt.- erre kisebb idegroham kapott el (igen, ismét) , és fejbevágtam a párnával. - Ezt most miért kaptam?- kérdezte meglepetten. - Mert pimasz voltál velem. - És?- mondta lekezelően, mintha egy pisis nyolcévesnek beszélne. Na erre mégegyszer fejbevágtam, de ő rögtön elkapta a csuklómat, és mert ő erősebb volt, egy pillanat alatt testhelyzetet váltottunk. Most ő volt felül. Én persze nem hagytam magam, és mocorogtam. A végén sikerült kibillentenem és gurulva leestünk az ágyról. Na ezen már csak nevettem. - Ne nevess, nem volt vicces!- mondta sértődötten, miközben a hátát mazírozta (én estem rá). Mire végre visszamáztunk, már fáradt voltam. - Ugye most nem préselsz be a falhoz? - Nem. - Jó éjt! - Jó éjt! Persze nem tartotta be az igéretét, így megint a falon kötöttem ki. Hirtelen észrevettem egy csillogó árnyat a falon. Követtem a szememmel, és fél perc múlva rájöttem, hogy az ágy mellett fekvő guandaoról verődik vissza a fény. - Ez még éjszaka se tud elszakadni a fegyverétől?!- kérdeztem mosolyogva magamban, majd elnyomott az álom. 9. fejezet: Csak edzés és más semmi Reggel én keltem fel elöbb és pár nyújtózás után átsétáltam a szobámba, ahol szép rend fogadott. Ebből arra következtettem, hogy a fiúkat már munkára fogta Anna. A régi széttört ágy helyére és másik ágy került. Sietve ledobtam a köntöst és felvettem egy sötétkék rövidnadrágot és egy világoskék nyakbakötős felsőt, majd ráérősen kibattyogtam a konyhába. * - Most, hogy mindenki felkelt, tudatom a mai edzéstervet. Reggeli után tíz kilométer futás, ebéd, ebéd után Sun mosogat, párharcok különleges módon, levezető futás tíz kilométer, Sun neked csak öt, mert egy különleges edzést találtam ki a számodra. Utána vacsi. Van Kérdés?- Anna. - Nincs.- mindenki. - Akkor nyomás. * - Végre ebéd!- nyőgte Trey, és most kivételesen Lennek se volt ereje kötekedni vele. Mindenki úgy ette a Pilika által főzött kaját (Rio ugye büntetésen volt), mintha még életükben nem ettek volna. * - Á! Torkig vagyok néhány ember gusztustalan étkezésmódjával!!!- mondtam magamban, miközben Mina elismerően bólintott. - Remélem készen vagy!- mondat egy parancsoló hang mögöttem. - Igen. - válszoltam morcosan, miközben követtem ki a rétre. - Na szóval,- kezdett bele rögtön, mikor kiértünk a rétre.- a párharcok a következő pontokból állnak: mindenki , kap egy kötelet, amit én már kifeszítettem szorosan az erdőben. Ahol a szálak találkoznak, ott egy harc lesz. Mindig meg kell várni az ellenfelet. Akit legyőztek az kiesik. Akit legyőztek, annak el kell vágnia a kötelét. Mivel a zsinór feszesen van kifüggesztve, ezért a vágás után leesik a földre. Mindenki csak a sajátját vághatja le. Ha egy levágott kötél keresztezi valaki feszes kötelét, ott nem lesz harc, hanem egyszerűen tovább kell menni. Remélem érthető voltam. És semmi durvaság!- az utolsó mondatnál belefúrta fekete szemeit Len aranyszinü szemeibe. Ezután elindultunk. Alig haladta pár métert a vörös zsinórommal, amikor hallottam, hogy valaki felkiált mögöttem: - Jégrengés! Azonnal egy vízpajzsot hoztam magam elé, így az fagyott meg helyettem, majd ismét bevetettem a forróvíz trükköt, és Trey már megint a földön kötött ki. Gyorsan továbbmentem, közben hallottam Yoh hangját a távolból: - Ez nem lehet igaz, haver! Ráment már megint az összes foryukum arra a lovas izére!- szóval Lenny elintézte Yoh-t. Most én értem oda elöbb a következő keresztezéshez. - Szia, Sun! Remélem felkészültél arra, hogy alaposan elintézzelek, kis barátnőm!- Köszönt a mindig barátságos, nagyhajú Rio. - Csak szeretnéd! - Yamatano Orochi!- kiáltott a nagyhajú. Ebben a pillanatban felemeltem a kezem és egy óriási szikla emelkedett ki előttem, így Rio sárkánygyíkja teljes erőből belefejelt. - Most én jövök! Indák!- és ezernyi kis kacs emelkedett ki, rátekeredve Riora. Csak intettem egyet a kezemmel és szorosabbra húzódtak. Azonnal megtört a sámán szellemkontrollja. Gyorsan továbbrohantam. Sokáig kavarogtam, találkoztam is néhány levágott kötéllel. Végre kezdett ritkulni az erdő, és pont egyszerre értem ki a következő ellenfelemmel: Lennyvel. Ekorra már a többiek is kiértek. - Csak, hogy megint egymás ellen játszunk...- kezdte. Én nem válaszoltam, csak résnyire összehúztam a szemem és felemeltem a kardomat. - Én ne feledd, ez csak egy játék!- folytatta olyan szemtelen mosollyal, miközben ő is felemelte a guandaot. - Nem is tudom, hogy kit kellene erre figyelmeztetni.- mondtam hidgen, mire rögtön lehervadt az arcáról a mosoly. - Bason, Ultragyors Tempótámadás!- kiáltotta és már támadott is. Én nem válaszoltam, csak felemeltem a kezemet és ezzel együtt sziklák is kiemelkedtek a földből. - Ez nagy harc lesz.- mondta Yoh, mire a többiek helyeseltek. Len Tempótámadásai pont eltalálták a sziklákat. Ránéztem a melletem levő fára, mire az rögtön kiemelkedett a földből és Lenny felé küldtem. A támadásom hatásos volt, eltalálta a fiút aki úgy tíz métert csúszott hátra. - Bason, Aranyököl!- ez most engem talált el és így rengeteget veszítettem a furyukomból. - Ismét bevetettem az indákat, de ezek most se fogtak ki a Taon. Ott küzdöttünk, mikor Len kiütötte a kezemből a fegyveremet. - Aki elveszti a fegyverét, az halott!- mondta, és felém tolta a guandaot. Hála a gyors reflexeimnek, villámgyorsan előkaptam a csizmáimba rejtett tőröket, és keresztbe téve őket, megállítottam a felém közelítő guandaot, nem kis tetszést és meglepetést váltva ki a fiúkból. - Nahát, ennek a csajnak mindig vannak meglepetései, haver.- Trey. - Hmm.- Yoh. - Nahát- nahát, neked mindig van valami megoldásod?- Len. - Jól látod!- feleltem neki szemtelenül. - Ha így folytatják, ennek sohasem lesz vége.- Faust, a maga csendes kis módján. - Dehogynem! Már így is legalább fél órát belecsúsztatok a futóedzésbe! Indulás!- mondta Anna , így a fiúk kénytelen- kelletlen elindultak. De Len még mindig nekem szegezte a fegyverét. - Ez neked is szólt, Tao.- Anna.- Te nem arra mész, hanem az ellenkező irányba!- ezt hozzám intézte. Így én is elindultam. * - Eddig kell elfutnom, és vissza, ugye, Mina?- kérdeztem a szellememtől. - Igen:- válaszolta mosolyogva, miközben cikkázva lebegett mellettem. * - Itt vagyok, Anna!- kiálltottam be a hallból. - Rendben, akkor menj fürdeni, mire végzel, már a fiúk is ideérnek.- így elindultam a fürdő irányába. * Már mind kint ültünk a teraszon, amikor végre kijött Anna is ( és mögötte szegény Morty is a teákkal). Már épp leültem volna, amikor Anna rámkiáltott: - Te még is mit csinálsz?! Nem azért hozattam ki azt a régi szőnyegporolót (két betongerenda, közötte egy vasrúd, bizti mindenki látott már ilyet), hogy csak bámuljuk!- mutatott a tárgyra, amit csak most vettem észre. - És mégis mit csináljak vele, poroljak rajta szőnyeget?!- kérdeztem a lehető legszemtelenebbül. - Azon fogsz ma nyújtani.- válaszolta hidegen. - Ezen? - Talán süket vagy?! - Biztos, hogy ez el fog bírni? - Igen. Na mire vársz még, tapsra?- kérdezte élesen, így csak lemondóan sóhajtottam, és gyorsan bemelegítettem. Nekifutottam és egy ugrással már kézenálltam rajta. Átfordultam és feldobtam magam, majd egy szaltó után guggolásba érkeztem vissza rá. Majd ráálltam a szélére és előrelendülve kézenálltam, majd lementem hídba. Egész délután ezt csináltam. * - Biztos, hogy nem akarsz vacsorázni?- kérdezte Mina. - Nem, köszi.- mondtam, miközben öltöztem. De a nagy rituáléban egy kopogás szakított meg. Így gyorsan felkaptam egy köntöst és kinyitottam az ajtót: - Á, szia Trey! Mit szeretnél?- kérdeztem kedvesen a kékhajú fiútól. - Csak Anna küldött, hogy indíts ki enni. - Muszáj?!- kérdeztem fáradtan. - Ha csak nem akarsz holnap duplaedzést.- válaszolta, majd elindult ki, így én is követtem. Mikor kiértem az ebédlőbe, Anna nekem esett: - Nem fogunk minden este rád várni!- kezdte, de én gyorsan kikerültem és leültem, így megkímélve magamat egy pittbullhoz hasonló vicsorgástól. Már legalább tíz perce tartott a vacsi, amikor csengettek. Anna ismét kitépte az ajtót, és tíz másodperc után egy nagy csomaggal tért vissza, becsapva az ajtót a meglepett postás elött. - Ez a tiéd.- mondta, maj feledve a fáradságomat felpattantam és kiszedtem a kezéből a csomagot. Kibontottam, majd elolvastam az első levelet, ami kicsúszott a dobozból. ,,Kedves, Sun Itt van a naplód, amit szerettél volna és elküldtem az mp3 lejátszódat is, hogy ne unatkozz. Hay Lin is rátöltött még néhány számot. Pár apróságot is küldtem neked, de ezeket csak akkor nyithatod ki, ha egy kis megkönnyebbülésre vágysz, vagy kiöntenéd valakinek a szívedet. Hidd el ezek segíteni fognak. puszi: mama és papa" Ezen elmosolyodtam, majd halkan megjegyeztem: - Küldött pár apróságot....- ezzel elindultam a szobám felé a csomaggal. - Azt hiszem, vacsora végén illik megköszönni az ételt!- Anna. - Köszi.- mondtam, de hátra se néztem, mert még mindig a csomag foglalt le. - Sun!- na erre megálltam.- Kezdesz elszemteledni túlságosan is, ezért holnap te takarítod ki az egész lakást!- csak fáradtan sóhajtottam egyet, és végleg elhagytam az étkezőt. Tíz perc múlva már egy nagy fagyikehelyről álmodtam. 10. fejezet: Váratlan támadás - Jó reggelt, hétalvó!- Anna, miközben hozzámvágta a törölgetőrongyot. Ásítottam egyet, majd tíz perc múlva már a nappaliban törölgettem. Közben kicsit irigykedtem a fiúkra, mert őket Anna edzésre vitte. * - Egész finom, Jun.- mondta a főnök ebéd közben.- De most nyomás mindenkinek!- így én is visszatértem a porszívóhoz. * - Hihetetlen, de már a hatodik mosóadagot teregetem ki!- mondtam vigyorogva Minának, aki csak csillingelően nevetett. Mivel a teraszon voltam, ezért pont ráláttam a kinti fűthető medencére, ahol Trey, Rio és Len áztatta magát. Amikor meglátták, hogy fent teregetek, akkor feszólt nekem Trey: - Nahát takarítónő, aztán csillogjon a ház! Amúgy, fiúk, tudtátok, hogy vannak olyan nők, akik meztelenül takarítanak?- erre Rio elnevette magát, sőt, még Lenny is mosolygott. - Jajj, Trey, majd légyszi pakold el az alsónacijaidat. Ja, és nagyon édik rajta a hímzett minikék!- mondtam, mire végre eldugultak lent a fiúk. Így folytattam a takarító-hadműveletemet. Kiporszívóztam, felmostam, letörölgettem. Vacsira kimerülten estem be az étkezőbe, majd gyorsan belapátoltam volna a kaját, ha meg nem szólal ismét az az idegesítő telefon, ami most kivételesen a zsebembe rezgett. - Igen, tessék.- szóltam bele fáradtan, mivel feltett szándékom volt lerázni a vonal tusó felén lévő valakit. - Gyere a patakhoz. - Ki maga? - Aki tud rólad mindent. Az erdő nyugati részén, a tisztáson, ahol a patak a legvastagabb. Siess! - Várjon, azonnal indulok.- ezzel lerakták a telefont a tulsó oldalon. Még mindig elkerekedett szemmel néztem előre, és nem is eszméltem, hogy egyenletes megszakításokkal búg a telefon. Ledobtam az asztalra, majd felpattantam és elkezdtem felhúzni a cipőt. - Mit csinálsz?- kérdezte Anna elkerekedett szemekkel. - El kell mennem, majd jövök.- mondtam és felkaptam a vegyveremet, majd faképnél hagytam mindenkit. * - Már jön.- mondta az egyik fekete ruhás férfi a másiknak, aki csak elégedetten mosolyogva bólintott egyet, majd elrakta a telefont. * Ezernyi és ezernyi kérdés kergette egymást a fejemben. ,, Ki lehetett ez a rejtélyes férfi?" ,, Vajon tényleg mindent tud rólam?" ,, Ismerte a szüleimet?" ,, Tudja, hogy most hol vannak?" ,, Var róluk képe?" ,, Honnan tudja a telefonszámomat?" ,, Honnan ismer?" ,, Meg fogom ismerni?" És még millió ilyen kérdés ötlött fel bennem. Futva közelítettem az erdő felé. Most még az sem érdekelt, hogy sötét volt, amitől már amúgy is féltem. Már láttam a tisztást, és végre kifulladva meg is érkeztem oda. Nem láttam senkit, ezért bátortalanul felkiáltottam: - Van itt valaki? - Itt vagyunk.- mondta valaki a hátam mögül, majd egy 180°- os mozdulat után észrevettem a három fekete alakot. - Kik maguk? Nem válaszolt rögtön a középső, hanem egy kicsit gondolkozott, de végül mégiscsak megszólalt: - Mindent tudunk rólad. - A szüleimről is? - Igen. És kell nekünk valami, ami nálad van. Basiliskus, emelkedj!- majd ottermett mellette egy negyven méter hosszú kígyó. - Mit akarnak tőlem?- kérdeztem, mostmár pánikba esve. - A nevem Mágus. Basiliskus öld meg!- épp, hogy el tudtam ugrani a támadás elől. Gyorsan előkaptam a kardomat a hátamon lévő tokból, majd Minát beleküldtem. A kígyó újra támadott, de most indákkal megállítottam. Ekkor észrevettem, hogy a két oldalán álló férfiak mellett is egy- egy kígyó tekereg. A jobb oldalinál anakonda volt, a másiknál pedig egy kobra. Ebben a pillanatban elszakadtak az indák, és újból támadt a szörnyeteg. * - Aggódom Sunért.- mondta Anna az ablak elött. - Ne aggódj, utána megyünk.- mondta elszántan Lenny, majd a többi fiú is felállva az asztaltól követte a példáját. - Te meg mit csinálsz, Anna?- kérdezte Yoh meglepődve, amikor látta, hogy leendő menyasszonya is feláll az asztaltól. - Megígértem a nagyszüleinek, hogy vigyázok rá. Nem tudom, hogy mi zaklathatta fel őt ennyire, de nincs jó érzésem ezzel kapcsolatban. Mindenki jön.- zárta le a témát. * - Mina, 100 százalékos erő!- majd támadtam is. Ebben a pillanatban megindult felém az óriás kígyó. Összeütköztünk, és a nagy erejű összecspásnak hatalmas robbanás lett a vége. De nem számítottam a Basiliskus farkára, amivel odacsapott, és így megtört a szellemkontrollom. A következő pillanatban bele akarta mélyeszteni a hatalmas fogait a testembe, de még magam elé kaptam a kardot. Elő akartam venni a tőröket, de már se időm, se erőm nem volt, és a következő farokcsapásra elvesztettem az eszméletemet. Mina aggódva repkedett mellettem. - Még nincs nála, menjünk.- mondta a vezető, majd mindhárom férfit ellepte a sötétség.

 
 
 







 

Ha kíváncsi vagy még további animékre, akkor kattints ide, és megismerkedhetsz ismertetőkkel, képekkel, érdekességekkel:

www.anime-village.gportal.hu

(by Ditta & Itlosz)

 

FIGYELEM!!!

SZERETSZ ÍRNI?

SZERETED A SÁMÁNKIRÁLYT?

VAN EGY KIS FANTÁZIÁD?

 VAGY CSAK SZÍVESEN KIPRÓBÁLNÁD MAGAD?

BÁRMELYIK IS IGAZ RÁD, NE KÉSLEKEDJ!

RAGADJ TOLLAT/BILLENTYŰZETET ÉS ÍRD MEG A TE SAJÁT FANFICTIONODAT! BÁRKIÉT SZÍVESEN VÁRJUK ÉS 'VENDÉGFANFICTION' NÉVVEL KIRAKJUK, SZERZŐNÉVVEL, JOGOKKAL ELLÁTVA!

VÁRVA AZ IHLETRE ADDIG OLVASSÁTOK EL AZ ENYÉMET!

DITTA

 
Indulás: 2006-06-20
 
 
SK nézési szokásaid?

Még most is minden nap nézem
Ha van időm nézem, de nem rendszeresen (min 1/hét)
Pár hetente, ha eszembe jut
Nem is tudom, mikor láttam utoljára
Megvannak a részek, és csak a kedvenceimet nézem
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 

Hivatalos, hogy jön a Haikyuu!! Gomisuteba no Kessen movie! Magyar nyelvû plakát, magyar feliratos elõzetes!    *****    Todoroki Shoto Fanfiction oldal, nézzetek be és olvassatok! Új Shoto nendoroid blog az oldalon!    *****    A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött :)    *****    Madarak és fák napjára új mesével vár a Mesetár! Nézz be hozzánk!    *****    Rosta Iván diplomás asztrológus vagyok! Szívesen elkészítem a horoszkópodat, fordúlj hozzám bizalommal. Várom a hívásod!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, egyéb épületek szigetelését kedvezõ áron! Hívjon! 0630/583-3168    *****    Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam.    *****    Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték!    *****    A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?